delikvens
delikvens – ‘tettes, bűnös’; ‘a szóban forgó személy ‹akire valami nehéz vagy kínos dolog vár›’.
Latin szó (delinquens), a delinquere (‘vétkezik’) folyamatos melléknévi igeneve a de- (‘el’) és linquere (‘hagy, elhagy’), a delinquens tehát az, aki elhagyja a helyes utat. A ~ből ejtéskönnyítés okából eshetett ki a n hang. Ma csak a második értelemben használatos, amely úgy vonatkozik pl. egy vizsgázóra, ahogy az ítélet előtt álló vádlottra. Lásd még deliktum.
