donga
donga – ‘a hordó vagy dézsa oldalát alkotó fa elemek egyike’.
Déli szláv eredetű: szerb-horvát duga, szlovén doga [donga]. Korai átvétel abból az időből (legkésőbb a 11. századból), amikor még a legtöbb szláv nyelvben éltek a nazális magánhangzók. Ugyanennek a szónak későbbi átvételéről tanúskodik a dugába dől kifejezés.
