echó
echó – [ekhó, ehhó, ehó] ‘visszhang’.
Latin szó (echo) a görög ékhó (‘hang, visszhang’) nyomán, amely az ékhosz (‘csengő hang, a fül csengése’) főnévvel kapcsolatos. A mitológiában Ékhó volt a neve egy nimfának, a visszhang megszemélyesítőjének. Az ~ ritka, főként költői nyelvbe illő szó; régebben írták ecchó, ekhó, ékhó alakban is:…amelyért víg hanggal ekhózik a Mátra…. (Csokonai). Lásd még ekhó, katekizmus.
