ég1
ég1 – ‘lángol, parázslik’. Származékai: égő, égés, éget, éghető, éghetetlen, égedelem.
Valószínűleg finnugor örökségünkhöz tartozik; a rokonnyelvi megfelelőkből (pl. cseremisz engem, azaz ‘lángol’) egy olyan ősi tövet lehet kikövetkeztetni, amelyben nyílt e hang állt, s utána az a nazális mássalhangzó, amely az ing szóban a g előtt hangzik. Ebből az ~ g-je szabályos fejlemény, de a magánhangzó zártságára nincs kielégítő magyarázat.
