erdő
erdő – ‘fákkal benőtt terület’. Származékai: erdős, erdőség, erdei, erdőcske, erdész, erdészet, erdősít.
Az ered folyamatos melléknévi igenevéből, az eredőből való, a középső magánhangzó kiesésével (két nyílt szótagos tendencia), az alapige ‘sarjad’ jelentése nyomán. Származékai közül a három utolsó nyelvújítási képzés.
