esszencia
esszencia – ‘lényeg, valaminek a veleje’. – esszenciális: ‘lényeges, lényegi’.
Filozófiai szakszó a latin essentia (‘lényeg, létezés’) nyomán. Ez a szó a késői, főleg az egyházi latinban született meg mint Krisztus isteni és/vagy emberi lényegének szakterminusa. Voltaképp erőszakolt képzésen alapszik, az essens, essentis ugyanis úgy hat, mintha az esse (‘van, létezik’) folyamatos melléknévi igeneve volna, holott az valójában ens, entis (lásd entitás). Lásd még eszencia, kvintesszencia.
