fantázia
fantázia – ‘képzelet; elképzelt dolog, ábránd’; ‘zenei ábránd’: Schubert Wanderer-fantáziája. – fantasztikus: ‘képzeletbeli’: fantasztikus regény. – fantasztikum: ‘képzeletbeliség, a képzelet szüleménye, fantasztikus jelleg’. – fantaszta: ‘légvárakat építő, túlfűtött képzeletű ember’.
Nemzetközi szócsalád a latin phantasia, illetve phantasticus és phantasta alapján. Ezek a görög phantaszia, phantasztikosz és phantasztész átvételei, amelyek forrása a phantadzó (‘képzetet kelt, láthatóvá tesz’) ige a phainó (‘megmutat, megjelenik’) igei tőből. A fantasztikum modern kori szóalkotás. Lásd még fantazma, fantom, fázis.
