fúr

Full text search

fúr – ‘forgó eszközzel lyukat mélyít’; ‘‹régebben› izgat, aggaszt’; ‘alattomban áskálódik’: fúrja a kollégáját (a főnöknél). Származékai: fúró, fúrás, furat, fúródik, furkál, furkálódik, furakszik, furdancs.
Vitatott eredetű szó. Valószínűleg ősi örökség az uráli korból: vogul pore (‘ár’), osztják por, finn pura, szamojéd parre (‘fúró’); a szóeleji p f hangfejlődés szabályos, lásd fal, fazék, fél, fog, fogas stb. Más nézet szerint a ~ egyszerű alakváltozata annak az elavult fúl (‘szúr’) szónak, amely fullánk szavunknak alapja; rokonnyelvi megfelelőit lásd ott. A felteendő l r hangváltozásra a legfőbb példa a világ–virág szópár. Lásd még agyafúrt, fura, furcsa.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi