gonosz – ‘rosszindulatú, rosszakaró, elvetemült’; ‘‹főnévként, esetleg nagybetűvel› gonosz lélek, az ördög, a Sátán’. Származékai: gonoszság, gonoszkodik.
Szláv vendégszó: horvát, szlovén gnus (‘mocsok, undokság, undor’), szlovák hnus (‘förtelem’). A szóeleji mássalhangzó-torlódást ejtéskönnyítő hang oldotta a magyarban; a magánhangzók nyíltabbá váltak. A főnévként átvett szó ma uralkodó melléknévi jelentésköre egy képzett gonoszság (mint szemétség, piszokság) formán keresztül alakulhatott ki; idővel ennek tövét már melléknévnek érezték (mint a csúnyaság,rosszaság esetében), és így vonták el belőle. (Így nyert mára a piszok, szemét is melléknévi szerepet: piszok alak, szemét ember).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.