gyaláz
gyaláz – ‘durván szid, becsmérel, ócsárol’. Származékai: gyalázat, gyalázatos, gyalázkodik, gyalázkodás.
Vitatott eredetű szó. Talán denominális -z igeképzővel alakult egy ótörök eredetű, de írott forrásainkból vagy a nyelvjárásokból soha ki nem mutatott *gyala (‘rágalom’) szóból: kun, tatár, mongol jala (‘rágalom, bűn’), kirgiz zsala (‘rágalom’). Más vélekedés szerint a gyalog szóban rejlő finnugor *jal (‘láb’) volna a forrás, egy ‘lábbal tipor’ jelentésen keresztül. Egyik elgondolás sem bizonyítható.
