hajszol
hajszol – ‘űz, kerget’. – hajsza: ‘űzés, kergetés ‹vadászat során›’.
A haj2 indulatszó származékai; a ~ gyakorító képzőegyüttest kapott, mint az unszol, vonszol. A hajsza lehet elvonás a ~ vélt hajsz tövéből, hozzátapadt egyes harmadik személyű birtokos személyjellel („a szarvas hajsza”), de lehet vadászok egymást biztató kiáltása is a haj2 bővebb alakjával (lásd hajsz).
