hull – ‘esik ‹sűrűn, tömegben, pl. hó›’; ‘egyenként s folyamatosan (ki)esik’: hull a hajam; ‘tömegesen pusztul’: sok baromfi hullott el egy hét alatt; ‘csatában elesik’: Elhullt csatában a derék (Arany). Származékai: hullás, hullat, hullajt, hulladék.
Ősi örökség az ugor, esetleg a finnugor korból. A rokonnyelvi párhuzam talán a vogul hul- (‘leválik’, pl. fa kérge), de lehet, hogy az osztják kol (‘megszűnik’) és a finn kulua (‘elkopik, foszlik’) jelzi a forrást, bár ez a jelentésfejlődést kevésbé magyarázza. Lásd még hulla, hullám.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.
