jelen – ‘a közléssel egyidejű’: jelen idő, a jelen állapot; ‘‹főnévként› a mostani idő’: a jelennek él; ‘‹határozószóként› ott, a szóban forgó helyen’: én is jelen voltam a balesetnél. Származékai: jelenség, jelenleg, jelenlegi, jelenés, jelenet, (meg)jelenik, (meg)jelenít.
A jel szó megszilárdult -n határozóragos alakulata, s elsőként határozószó volt: jelen van, azaz ‘a jelek által láthatóan ott van’, s melléknévi funkciója másodlagos. Főnévi szerepe a jelen kor ⇨ jelenkor összetételből való kiválásával alakult ki. A (meg)jelen(ik) ige a határozószói ~ igeként ragozott alakja, ami nyelvünkben egyedülálló jelenség. Lásd még jelent, jeles, jelleg, jellem.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.