jós
jós – ‘jövendőmondó’. Származékai: jósol, jóslat.
A jó1 melléknév származéka denominális -s névszóképzővel; a javas jelentésben elkülönült alakváltozata, s régebben ugyancsak értettek rajta varázslót és kuruzslót is. Mai köznyelvi jelentése onnan való, hogy a szellemek segítségével való gyógyítás és a szellemektől nyert jövendő-tudás lényegileg azonos „képesség” megnyilvánulásai.
