kabóca
kabóca – ‘tücsöknél nagyobb, harsányan cirpelő rovar’.
Délszláv eredetű: szerb-horvát, szlovén kobilica (‘sáska’), tkp. ‘lovacska’, kabala2 szavunk előzményének kicsinyített formája; a sáska feje ugyanis kissé hasonlít a lóéhoz, ezért az olaszban is cavalletta, ‘lovacska’, a németben Heupferd, ‘szénaló’. A magyar szó a két nyílt szótagos tendencia alapján kobilca, kobolca, majd végül ~ lett.
