kallantyú
kallantyú – ‘elfordítva zárként működő fogantyú’.
Egy hangfestő eredetű kal- tő származéka, amelyből a kalandozik, kalimpál s a nyelvjárási kalamol (‘lézeng’) szavak is erednek. Ennek mozzanatos kalant, kallant alakjából képződött a kallantó folyamatos melléknévi igenév, s ennek a ~ olyasféle alakváltozata, mint a pörgettyű, szivattyú. Lásd még kilincs.
