kapca
kapca – ‘bakancsban, csizmában viselt, a lábfejre tekert vászondarab’; ‘‹összetételek előtagjaként› hitvány, becstelen’: kapcabetyár, kapcarongy.
Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén kopica, szlovák kopytce; ezek rokonai pata szavunk szláv előzményének.
