kárhozik
kárhozik – ‘‹el- igekötővel› halála után örökké tartó túlvilági szenvedésre ítéltetik ‘. Származékai: kárhozat, kárhozatos, kárhozott.
A kár szó igei származéka a visszaható szerepű -hodik, -hoszik, -hozik képzőegyüttes egyik tagjával, s így a megújhodik, bűnhődik, hírheszik stb. igetípusba tartozik. A ~, korábbi kárhoszik annyit tesz: ‘károsul, kárt szenved’, ahogy a hírheszik jelentése ‘(el)híresül’. E képzés mintája az egyházi latin damnari (‘kárhozatra jut’) volt, lévén ez a damnum (‘kár, veszteség’) származéka.
