kohó
kohó – ‘fémolvasztó kemence, üzem’. Származékai: kohósít, kohász, kohászat, kohászati.
Az eredetibbnek látszó koh alak bizonytalan eredetű. Lehet gondolni a középfelnémet kuche (‘konyha’) szóra mint forrásra, ám annak a német nyelvterületen nem mutatható ki ‘kohó’ jelentése, mint ahogy a ~ sem jelentett soha konyhát a magyarban. A ~ szóvégi -ója talán előbb toldalékos alakokban jelent meg, s onnan vonódott át a tőhöz: koh ⇨ kohot ⇨ kohót ⇨ kohó (mint a moha esetében). Lásd még kohol.
