köntös
köntös – ‘‹régen› felsőruha’; ‘kabátszerű ruhadarab mint otthoni viselet’: háziköntös, hálóköntös; ‘pongyola’.
A több délkelet-európai nyelvben otthonos szó végső forrása talán a görög kandüsz (‘ujjas perzsa felsőruha’); a magyar szó forrásaként számba jöhet a szerb-horvát kuntoš (‘bunda’), lengyel kontusz (‘hasított ujjú kabát’) és oszmán kontoş (‘tatár kabát’). Mivel az előzmények mind mély hangrendűek, a magyar szó korai hangrendi átcsapás eredménye lehet. Lásd még kantus.
