küllő – ‘kerék talpát az agyhoz kötő, sugárirányú rudak egyike’.
Alighanem ótörök eredetű: csagatáj, karakalpak kegej. A legkorábbi kejő, kevő, külő alakok jelzik, hogy a török előzményekből előbb keő lett, s ebbe léptek be a különféle hiátustöltők; végül a külő alak jutott túlsúlyra, majd az l intervokálisan megkettőződött.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.