lább
lább – ‘úszik’; ‘felülkerekedik’; ‘vízben gázol’.
A ~ vagy láb a 16. század előtt általános használatban volt. Eredetére két feltevés van. Az egyik: az igenévszói láb igei alakja, és jelentése a ‘vízben lábol’ ⇨ ‘víz színére feljőve lebeg’ ⇨ ‘felülkerekedik’ utat járta be. A másik: hangfestő eredetű szó, és az ingadozó, bizonytalan mozgást jeleníti meg mint a lebeg, libeg, lobog szócsaládjának tagja. Ha az utóbbi feltevés a helytálló – és ezt is el lehet fogadni –, akkor a ‘vízben gázol’ jelentés másodlagos, és a láb beleértésnek tulajdonítható. Lásd még lábad, lábadozik, téblábol.
