láng
láng – ‘égést kísérő, nyelvszerű lobogó fényjelenség’. Származékai: lángol, lángoló, lángos.
Vitatott eredetű szó. Talán hangutánzó, részben hangfestő eredetű szó a lobog, távolabbról a lomb családjából. Lehet ősi, finnugor eredetű hangfestő szó is: zürjén lum (‘parázs’), votják lumit (‘enyhe szél’); a magyar ~ -g eleme ez esetben denominális főnévképző lehet. Lásd még lángos.
