leg- ‘‹a felsőfoknak a szó elé illesztett jeleként› mindennél magasabb fokon’. – legesleg-: ‘‹a túlzó fok jele›’.
A ~ lehet finnugor eredetű, bár erre csak a cseremisz len (‘nagyon’) kínál példát (n hangja az a hátul képzett változat, amely ing szavunkban hallatszik, s ez fejlődhetett g hanggá). Más magyarázat szerint a ~ a le határozószóból alakult a lativusi rag ritkább -g változatával; a térbeli irány és a mérték kapcsolata a felette, túl használatában is megmutatkozik: felette nagy, túl (értsd: ‘mértéken túl’) szép. A ~ első előfordulásaiban még csak nyomósító elem volt alapfokú határozószók mellett: legott, legelőször, legmélyén; a középfokhoz való kapcsolódása s ezzel jellé alakulása másodlagos fejlemény. A túlzó fokban (legesleg) az -s olyan képző, mint a körös-körül, teli(de)s-tele szópárokban.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.