makula
makula – ‘folt; erkölcsi szeplő’. Származéka: makulátlan.
A latin macula (‘folt, anyajegy, szennyfolt’) átvétele; a latin szó alakilag kicsinyítő képzés, de feltehető *maca alapszavának nincs nyoma az ókori latinban sem. A ~ elavult szó, csak makulátlan (‘folttalan, szeplőtlen, hibátlan’) származéka eleven. Lásd még makulatúra.
