marha – ‘szarvasmarha; ennek húsa’; ‘‹régebben› háziállat, jószág’; ‘‹igen régen› kincs, vagyon’: A vár piacára ezüstöt, aranyt, / Sok nagybecsü marhát máglyába kihordat (Arany); ‘ostoba ember’; ‘‹melléknévként› igen ostoba; ‘‹határozóként, igénytelen használatban› nagyon’: marha jól éreztük magunkat. Származékai: marhaság, marháskodik, marhul, (le)marház.
Az ófelnémet marchat (‘piac, piaci áru’) átvétele; ez az irodalmi német Markt előzménye, és a latin mercatus (‘kereskedés, vásár, piac’) kései latin marcatus változatából ered; a latin szó forrása a mercari (‘kereskedik’) ige a merx, mercis (‘áru’) tőből. A magyar szó -t végzete mint tárgyragnak érzett elem maradt el. A szó jelentése a ‘kincs, vagyon’ ⇨ ‘állatvagyon’ úton fejlődött tovább; mai elsődleges értelme a szarvasmarha (‘az állatvagyon nagy szarvat viselő egyede’) összetételből való önállósulással rögzült. Lásd még markotányos, marketing, merkantil.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.