mókus
mókus – ‘erdei fákon élő fürge, bozontos farkú, barnásvörös rágcsáló’; ‘gyermek, szerelmes társ kedveskedő megszólítása’: ‘ember, pasas’.
Hangutánzó szó, az állat makogó, mokogó hangjából, kedveskedő -us végzettel (mint cicus, kutyus). A feltehető móka alapszó Balassi egyik versében található: Friss szép fejér póka (= pulyka) / Édes szűrő (= szőrű) móka, / Porcogós Annóka. Lásd még makog.
