nyúz
nyúz – ‘‹állat› bőrét lefejti’; ‘gyötör, szipolyoz’; ‘zaklat ‹szakadatlan követelőzésével›’: új bicikliért nyúzza az apját; ‘kíméletlenül használ, koptat, nyű’: elnyúzta a cipőjét; ‘elhúz, elnyújt, sokszor játszik ‹dallamot, zeneművet›’: a Czerny-etüdöket nyúzza. Származékai: nyúzó, nyúzás, nyúzott.
Feltehető nyú- alapszava alighanem ősi örökség a finnugor korból, de nem tudni, hogy előzménye a lapp njuovvat (‘állatot öl, nyúz’) vagy a vogul njój-, votják njij- (‘nyúz’). A magyar szó -z gyakorító képzőt visel (mint főz, néz).
