oláh
oláh – ‘a zömében Romániában lakó néphez tartozó személy, e nép nyelve’; ‘‹melléknévként› e néppel, nyelvvel kapcsolatos’.
Szláv eredetű szó: régi szerb-horvát, szlovén vlahi (‘újlatinok, olaszok, románok’). Az ősszlávban ez a név jelölte általában az újlatin népeket, vlahi és vlasi változatokban. A szó az ófelnémet walhisc (‘újlatin’) átvétele; ez végső soron egy közelebbről meg nem határozható kelta törzs nevéből ered, s etimológiailag az angol Welsh (‘walesi’) szóval kapcsolatos. A szláv szó két változatából született a magyarban egyfelől az olasz, másfelől az ~; a szóeleji mássalhangzó-torlódás a v vokalizációjával oldódott fel: vlah ⇨ ulah ⇨ oláh. Az önálló román állam megalakulásáig az ~ volt a kizárólagos magyar megnevezés e nép számára.
