ostinato
ostinato – [osztinátó] ‘makacsul ismétlődő zene motívum’.
Olasz szó, a.m. ‘makacs’, a latin obstinatus (‘eltökélt, makacs, hajthatatlan’) folytatója. Ez az obstinare, obstinatum (‘elhatároz, kitart’) igéből való, az ob- (‘mellett’) és *stanare (‘állít’) elemekből; ez az utóbbi a stare (‘áll’) önállóan nem használatos műveltető formája.
