öl2
öl2 – ‘ülő ember combja és hasa közti tér’: ölébe vesz, ölébe ül; ‘női szeméremtest’: S az asszonyölnél égetőbb és még nagyobb sötétet (Füst Milán); ‘kitárt, majd összezáródó karok öble’: ölben viszi, öleli, ölre mennek; ‘kitárt karok által átfogott távolság mint régi hosszmérték, kb. 1,9 m’. Származékai: öles, ölnyi, ölel, ölelés, ölelget, ölelkezik.
