össz-
össz- – ‹összetételek előtagjaként› ‘össze-’: összhang, összhangzat, összjáték; ‘együttes’: össztűz, összhatás, össztánc; ‘összesített, teljes, összes’: összlétszám, összköltség; összdolgozók, összjavítási költség.
Az össze igekötő csonkult alakja. A pártállami időkben, az orosz vszje- mintájára, nyakló nélkül alkották az ~ előtagú összetételeket, főleg ‘összes, teljes’ értelemben (lásd fent); ezeket jobb elkerülni.
