ösztörű – ‘szénaszárító, fogazott ágas’; ‘‹régen› karó mint kivégző eszköz’: Őket meg a hóhér ösztörűre vonta (Arany).
Szláv eredetű szó: szerb-horvát ostrva, cseh ostrev, szlovák ostrv (‘karó, ágas’). A magyarba alighanem egy osztrev alak került, amely hangrendi kiegyenlítődés, hangáthelyezés, a szóvég vokalizációja és labializáció révén nyerte el ~ alakját: osztrev ⇨ esztrev ⇨ eszterv ⇨ eszterü ⇨ ösztörű.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.