paradox
paradox – ‘(ön)ellentmondásos’: paradox helyzet. – paradoxon: ‘(látszólagos) ellentmondást tartalmazó állítás’, pl. Minden jótett elnyeri méltó büntetését.
Nemzetközi szócsalád a latin paradoxus, illetve előzménye, a görög paradoxosz (‘a közvélekedéssel ellenkező’) nyomán, a para- (‘mellett, szembe’) és doxa (‘vélekedés, tan’) elemekből; utóbbi a dokeó (‘valaminek látszik’) származéka. A paradoxon a görög szó semleges formája; a ~ a német paradox átvétele. Lásd még dogma, doketizmus, doxológia, heterodoxia, ortodox.
