platina
platina – ‘ezüstfehér, jól megmunkálható nemesfém’.
Kémiai szakszó a spanyol platina nyomán, amely a plata (‘ezüst’) kicsinyített formája. Előzménye a középkori latin platta (‘fémlemez’); ez a népi latin plattus (‘lapos’) főnevesült nőnemű alakja, forrásuk a görög platüsz (‘lapos, széles’). Lásd még platereszk, platform, plató, plattdeutsch, plattni.
