romantika
romantika – ‘19. századi irodalmi, művészeti irányzat, amely az érzelmek, a képzelet és az egyén szabadságát hirdette, és a klasszikus formák felbontására, újak teremtésére törekedett’. – romantikus: ‘a romantika jegyében álló’; ‘ezt az irányzatot követő (személy)’; ‘kalandos, rendkívüliségével vonzó, regényes’: romantikus házasság, romantikus táj. – romanticizmus: ‘romantika’.
Nemzetközi szócsalád az angol romantic és romanticisme nyomán, amely szavak a francia roman (‘regény’) ófrancia romant előzményéből képződtek. A magyar szavak a német Romantik, illetve Romantizismus átvételei latinosított formában; a romantikus magyar szóalkotás a ~ból a logika–logikus és hasonló szópárok mintájára. Lásd még román1, román2, román3, románc.
