strófa
strófa – ‘versszak’. – strofikus: ‘versszakokra osztott’: strofikus vers.
Verstani szakszavak a latin stropha nyomán, amely a görög sztrophé (‘fordulás, fordulat’) átvétele a sztrephó (‘fordul’) ige alapján. Az elnevezés alapja, hogy a görög színházban a kórus a nézőtér egyik feléhez fordulva énekelte el a ~t, majd a másikhoz fordulva az annak formailag megfelelő antistrófát. Lásd még aposztrofál.
