szakáll – ‘férfiaknak az állon és az arc oldalán nőtt szőrzete’; ‘némely állat hasonló szőrképződménye’: a kecske szakálla. Származékai: szakállas, szakálltalan.
Ótörök eredetű: ujgur, türk, tatár, kun szakal, oszmán sakal (‘szakáll’). A szóvégi al ⇨ áll nyúlás a magyarban következett be. Lásd még szakállszárító.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.