száll
száll – ‘repül’; ‘a levegőben lebeg ‹por, korom›’; ‘terjed ‹levegőben, anyagtalan közegben›’: száll a dal, a hír, a gondolat; ‘‹lóra, járműre› fellép’: lóra, vonatra száll; ‘ideiglenes lakást vesz’: fogadóba szállt; ‘‹meg- igekötővel› elfoglal, tartósan birtokában tart ‹országot, várost›. Származékai: szállong, szálldogál, szállingózik, szálldos.
