tag
tag – ‘testrész, végtag’; ‘közösségben, szervezetben élő, részt vevő személy’: családtag, tagkönyv; ‘mezőgazdaságilag hasznosított föld összefüggő darabja’: szántója két tagban volt; ‘összetett egésznek jól elkülönülő eleme’: tagmondat. Származékai: tagol, tagolt, tagolatlan, tagos, tagosít, taglal, tagolódik, tagság, tagsági, tagozódik, tagozat, tagozatos.
Ismeretlen eredetű szó. Lásd még tagbaszakadt, tagló.
