tyúk
tyúk – ‘egy fajta háziszárnyas nősténye’; ‘rokon madárfajok tojója’: fácántyúk; ‘‹tréfásan vagy durván› nő’. Származékai: tyukos, tyukász.
Ótörök eredetű szó: kun, oszmán-török, üzbég tavuk (‘tyúk’). A magyarba egy ősi, csuvasos jellegű *tivuk alak kerülhetett, mert ebből lehet levezetni egyfelől a ~, másfelől a nyelvjárokban élő tík, tik alakot: tivuk ⇨ tiuk ⇨ tjuk ⇨ tyuk, tyúk, illetve tivuk ⇨ tiuk ⇨ tík, tik. Lásd még tyúkszem.
