válik
válik – ‘valamivé ‹mássá› lesz’: a vér nem válik vízzé; ‘alakul, fejlődik’: kiváló zenész válik még belőle; ‘házasságát felbontani készül’: válik a férjétől; ‘‹más részeitől› elkülönül’: háromfelé válik. Származékai: válás, váladék.
Ősi örökség a finnugor korból: vogul vail, cseremisz valem (‘leereszkedik, leszáll’), finn valka (‘átkelő’), lapp vuol(get) (‘válik valamivé’). A magyar szó jelentésköre a rokonnyelvi ‘elmegy’-től a ‘különmegy, elkülönül’ irányában fejlődött. Lásd még kiváló, kivált, kiváltság, megvált, válasz, választ, válság, vált, váltig, váltó.
