vetél – ‘‹életképtelen magzatot› idő előtt világra hoz’. Származéka: vetélés.
A vet ige gyakorító képzős származéka (mint dobál), s ebben a jelentésében kapcsolatos az alapige tájnyelvi ‘ellik’ értelmével: a koca tíz malacot vetett. Az életképtelen magzatokat lehet úgy tekinteni, hogy az anyaállat „eldobálta magától”. Emberi viszonylatra az ige másodlagosan alkalmazódik. Lásd még vetélkedik, vetélő, vetélytárs.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.