Ádám János,
Ádám János,
kolozsvári tanácsos, szül. a 16. században Kolozsvárt; atyja Á. János, anyja Bekk Anna volt; tanulás és tapasztalás szerzés végett megjárta a külföldet és onnan visszakerülvén, kolozsvári tanácsos lett. Közbecsülésben részesült tekintélyes férfiu volt, ezért Básta György minden adótól fölmentette. Első neje a kolozsvári szász biró Puellacher István lánya Anna volt, kit mindig hű emlékezetben tartott és mélyen tisztelt; még egy 1606-ban, második házassága idejében, készített énekében is keservesen és magasztalva megsiratta.
Ezen ének megvan ma is; az enyészettől Anna leánya második férje, ozdi Borsos Tamás mentette meg, ki az ipjáról maradt levelekkel, irományokkal megismerkedvén, látta azokból, hogy Ádám János néha latin nyelvből magyar nyelvre fordított és verseket irogatott; az 1606-beli énekét, melyet többi versei közt jobbnak talált, családi jegyzőkönyvébe 1638-ban beleírta; czíme: Cantio quam anno domini 1606 de sua praedicta mortua composuit. Ezen magyar éneket: Ádám János és 1606-beli siralmas éneke czim alatt közölte 1840-ben nagy-ajtai Kovács István a Nemzeti Társalkodóban. A következő nyomtatvány, melyet Kropf Lajos fedezett fel a British Museumban: Ad Celebres et Eruditos Academiae Celeberrimae Patronos Humilima Valedictio Johannes Adamus Transylvanus in Patriam redituri, mely kéziratban ajánlva Pudseynak, az (oxfordi) Magd. Collego sociusának, et celeber Oxon Procuri Primario, néki tulajdonítható.
Nemzeti Társalkodó 1840. II. 4. 5. sz.
Tört. Tár 1889.
