Augustini (ab Hortis) Keresztély,
Augustini (ab Hortis) Keresztély,
bölcselet és orvostudor, II. Ferdinánd udvari orvosa, szül. 1598. decz. 6. Neusban, Sziléziában, mások szerint Késmárkon, Szepes-megyében; tanult Odera-Frankfurtban, Jenában, Lipcsében és Vittenbergában; 1619-ben Svájczba ment és Báselben 1620 ápr. 6. orvostudorrá avatták. Hazájába visszatérvén, Kézsmárkon telepedett le, hol 1622. városi főorvossá választották. II. Ferdinánd súlyos betegségében Bécsbe hivatván, meggyógyította a királyt; ezért udvari orvosává tette s 1631. ápr. 6. nemesi rangra emelte ab Hortis előnévvel; egyszersmind a bécsi fűvészkert alapításával is megbizta; munkája bevégezte után a király arany-lánczczal ajándékozta meg. 1626. jan. 13. nőül vette Székely Zsuzsannát; ez alkalomra tiszteletökre egy latin üdvözletet nyomattak Kassán. Ezután nejének örökölt birtokára vonult Nagy-Lomniczra, hol 1630. aug. 21. meghalt.
Munkája: Von Art, Natur u. Eigenschaften der Brummen... Kaschau, 1626. Kéziratban hátrahagyott munkái: De balsamo hungarico (ezt később Milleter és többen kiadták munkáikban) és: De gemmis Hungariae.
Magyarországi természetrajzi múzeumot szándékozott fölállítani; gyűjtéséről III Ferdinándnak, Rákóczy György erdélyi fejedelemhez irt levele tanúskodik.
Weszprémi, Succincta Med. Biogr. Cent. I. 7.
Horányi, Nova Memoria.
Pannonia 1820. 83. sz.
Genersich, Merkwürdigkeiten. der k. Freistadt Késmárk. II. 12. (Halála napját szept. 4-re t eszi.)
Melczer, Biogr. berühmter Zipser 21.
Ersch. u. Gruber, Allg. Encyclopädie VI. 393. (Rumy.)
Básthy, Magyarok Emléke.
Nagy Iván, Magyarország Családai I. 75.
Egyetemes M. Encyclopaedia. IV. 345.
Szinnyei Könyvészete.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II. 122. 123.
Allg. Deutsche Biographie I. 686.
Zipser Bote 1879. 25. 26. (Wünschendorfer.)
