Babay Kálmán,
Babay Kálmán,
ev. ref. segéd-lelkész, szül. 1862. decz. 7. Gárdonyban, Fejérmegyében; a székesfehérvári reáliskola 3. osztályának elvégezte után átment a czisztercziták gymnasiumába, hol a 2. és 3. osztályt végezte. Budapesten 1877–1878-ban a ref. gymnasium 4. osztályában tanult. Innét 1878. őszén Pápára került, hol a ref. collegiumban befejezvén tanulmányait ugyanott a theologiai akadémiára lépett, honnét mint végzett papnövendék 1885. év nyarán belépett a dunántúli ref. egyházkerület mezőföldi egyházmegyéjébe mint segédlelkész, 3 évig Csajágon szolgált, 1888. márcziustól Mező-Komáromban működik.
Irodalmi működését 1879-ben kezdte, mikor a győri Hazánk és a székesfehérvári Szabadság, mely lapnak 1887. óta dolgozó-társa, hoztak tőle beszélyeket; tárczaczikkeket irt még a Pápai Lapokba (1888) és Veszprémi Független Hirlapba (1889); legújabban pedig: A Tisza virága cz. az Egyetemes-Regénytárnak 1889-iki regénypályázatán figyelmet keltett két kötetes regénye jelenik meg a Székesfehérvár és Vidéké-ben (1890.) Ezeken kívül még néhány vidéki s fővárosi lap tárczájában százon fölül kisebb-nagyobb beszélye, genreje jelent meg.
Munkája: Szerelmes kisasszonykák Veszprém. 1887 (Beszélyfüzet. Ism. Veszprémi Független Hirlap 56. sz. Egyetértés 333. sz.)
Most rendezi sajtó alá: Balatonvidéki történetek cz. művét.
Hosszú szoknyás hölgyek cz. munkája pártolás hiánya miatt kéziratban maradt.
Vasárnapi Ujság 1887. 50. sz. és önéletrajzi adatok.
