Baczoni Lajos,
Baczoni Lajos,
jogtudor, főiskolai jogtanár, szül. 1851. aug. 10. Kis-Borosnyón, Háromszék-megyében; iskoláit Székely-Udvarhelyt kezdette; a 7. gymnasiumi osztályt Nagyváradon, a 8. és a jogot Sárospatakon végezte, hol két év mulva a kassai kir. ügyészségnél folytatott gyakorlati működés után 1875-ben a jogakadémiánál rendkivüli, majd a tudori oklevél megszerzése után 1881. elejétől rendes tanári állást nyert. 1885-ben a debreczeni ref. jogakadémia rendes tanárává választatott és azóta e minőségben működik.
Hirlapi czikkei leginkább egyházpolitikai, egyházszervezeti és tanügyi kérdéseket fejtegetnek és a következő lapokban jelentek meg: Függetlenség (1880.), Pesti Napló (1882. 217. sz.), Sárospataki Lapok (1883. A harmadik egyetem és a jogakadémiák, 1884. Az uj felsőház és a felekezetek, 1885. Egy egyházmegyei határozat. Illeték-egyenérték és egyházközségeink), Debreczeni Prot. Lap (1885. 41. 44. 45. 47. 1886. 15–17. 47. 1887. 4. 10. 46. 1888. 16–20.), Egyetértés (1888. 355. sz.), M. Philos. Szemle (1886).
Munkája: Beszéd, melyet a debreczeni ev. ref. főiskola dísztermében 1886. febr. 10. történt ünnepélyes hivatalba igtatása alkalmával tartott (Értekezés Queteletről a debreczeni ref. főiskola 1886. Évkönyvében.)
Önéletrajzi adatok.
