Baintner János,
Baintner János,
jogtudor, kir. tanácsos, budapesti egyet. tanár, a m. tud. akadémia lev. tagja, előbbinek testvér-öcscse, szül. 1815. jan. 15. Liptó-Ujvárott; középiskolai tanulmányait Rozsnyón, Miskolczon és Lőcsén, a bölcseleti s jogi tanfolyamot a budapesti egyetemen végezte 1835-ben. Ezután joggyakorlatra lépett és 1836–38-ig mint kir. táblai hites jegyző működött. 1838-ban ügyvéd, egy évvel később jogtudor lett. Miután több előkelő családnál jogtanító volt, 1841. ápr. 10. Eszterházy hg. urad. igazgatóságánál mint jogügyi előadó és titkár nyert alkalmazást; ez állásában maradt 1848-ig, midőn a pozsonyi jogakadémiához tanárrá s 1850. máj. 20. pedig igazgatóvá neveztetett ki; itt eleintén államismét és bányajogot, 1850–53-ban váltó- s kereskedelmi jogot, 1854. szept. 27-ig magyar magánjogot tanított; mely utóbbi napon a pozsonyi országos főtörvényszékhez tanácsossá neveztetett, megtartván e mellett 1861-ig igazgatói állását is. 1855. decz. 15. az urbéri törvényszék ülnökévé s előadójává, 1856. nov. 24. pedig a pozsonyi földtehermentesítési bizottság tagjává lett. 1861. jan. 22. m. kir. helytartósági tanácsossá neveztetett ki; de már a következő év máj. 25. a pesti egyetemhez az osztrák-magyar jog és polg. törvénykezés ny. r. tanárává s kir. tanácsossá neveztetett. 1863. jún. 29. a hét személyes táblához szavazó birónak meghivatván, mint ilyen egész 1869. máj. 31-ig (a hétszemélyes tábla feloszlásáig) működött e tábla büntető osztályában. Az 1879–80. tanév végeztével nyugalomba lépett és nógrádmegyei puszta-berki jószágára vonult, hol 1881. aug. 14. meghalt. A m. t. akadémia 1865. decz. 10. választotta meg levelező tagjává.
Irt nehány czikket a Jogtudományi Közlönybe (1866–68.), többi közt: Vélemény az egyetemi tantervre nézve a jog- és államtudományi karban (1868.).
Munkái:
1. Magyar régi és új törvényszéki rendezet és törvénykezési eljárás. Bevezetéssel. Pozsony. 1851.
2. Az ausztriai általános magánjog alaptanai. Pest. 1868.
3. Jövő politikánk az országgyűlési képviselők választóihoz. Pest, 1869.
4. A birósági szervezetről. U. ott, 1870. (Értekezések a társad. tud. kör. I. 12. sz.)
5. A birósági szervezet és peres eljárás köztörvényi polgári ügyekben, előadási vezérfonalul. Bpest, 1877.
Hon 1881. 225. sz.
M. Tud.-Akadémia Almanachja 1882. 259.
Herczegh Mihály, Emlékbeszéd. Bpest, 1883.
Ortvay, Százév egy hazai főiskola életéből. 121.
Apáthi I., Emlékbeszéd. Bpest, 1885.
