Bakay Nándor,
Bakay Nándor,
szegedi kötélgyáros, szül. 1833. okt. 15. Uj-Szegeden, hol atyja biró volt; a polgári iskolát szülővárosában végezvén, iparos lett és atyja üzletében tanulta a kötélverés mesterségét. 1848-ban mint nemzetőr, atyjával együtt részt vett a szabadságharcban; 1863-ban átvette atyja üzletét. 1876. és 1883-ban a kormány megbizásából a kender termesztésének és földolgozási módjának tanulmányozása végett Olaszországba küldetett ki.
Már az ötvenes években megkezdte a lapokban Szeged és a hazai ipar érdekeit képviselni; irt a Hölgyfutárba, Vasárnapi Ujságba (1859. 1860. 1876. 1879.), Politikai Ujdonságokba s Gyakorlati Mezőgazdába (1874.). A Pesti Naplónak, Magyarországnak és Honnak rendes munkatársa és vezérczikkirója volt. Tevékeny részt vett a Szegedi Hiradó megindításában (1858) és a szegedi hirlapoknak rendes munkatársa. Irt az István bácsi Naptárába is (1868.). Jelenleg leginkább a szaklapokba dolgozik.
Munkái:
1. A szegedi iparosok emlékirata. Adalékul a pesti iparosok által az országgyűlés elé terjesztendő egyetemleges emlékirathoz. Szeged, 1866.
2. Emlékirat az 1875-ik évi magyar országos nemzetgazdászati tanácskozmány nagyfontosságu ügyében összegyült hazafiakhoz. U. ott, 1875.
3. Emlékirat Szeged város ujjá alkotása érdemében és a Tisza-szabályozás ügyében, Bpest, 1879.
4. Emlékirat a Tiszavölgy érdekében, tekintettel a vizek hasznosítására és a földek megmentésére. U. ott, 1879.
5. A kender termesztése és kikészítése. Különös tekintettel az olaszországi eljárásra. A földm. ipar és keresk. miniszterium megbizásából. U. ott, 1880. (Németül a Seiler-Zeitung szerkesztője által ford. Berlinben jelent meg 1882-ben és ebből az angol és franczia szaklapok terjedelmes közleményeket hoztak.)
6. Ellenindítványa a szegedi törvényjavaslatok tárgyalása alkalmából a képviselőház 1880. évi április 15. lefolyt vitákról. U. ott.
7. Emlékirat a szegedi Bakay-féle műtani fonó, szövő és kötélgyárának részvény-társulattá alakítása ügyében. Szeged, 1883.
8. Néhány szó a kendertermelés, áztatás és törésről, tekintettel Szeged és vidéke talajviszonyaira. U. ott, 1884.
9. Emlékirat a Szegeden létesítendő kenderbeváltó és kikészítő részvény-társaság ügyében. U. ott, 1885.
Torda álnév alatt 1856-ban egy füzetkéje jelent meg Szegeden, melynek czíme körülbelől ez lehetett: Antikritika. Rohrer filosofiájára irt kritika 1881-ben indította meg a ma is fennálló szegedi Alföldi Iparlapot és szerkesztette a Tiszavidéki Ujságot (1869. október 3-tól 1870. április végeig.)
Sajtó alatt van: Egyesült erővel és A magyar iparos város czím alatt két röpirata, az első a szegedi kereskedelmi és iparkamara szervezése tárgyával, a másik a Szegeden alkotandó gyárak kérdésével foglalkozik. Jelenleg: A kendertermelés és kikészítés kézikönyvét rendezi sajtó alá.
Álnevei és jegye: Torda és Szegedi köteles (Vasárnapi Ujság, Pesti Napló, Szegedi Hiradó sat.), 100-as jegy (Szegedi Hiradó), Vén huszár (Pesti Naplóban a porosz-franczia viszály kitörése alkalmával.)
Petrik Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1875. 44. sz. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1877. 19. sz. arczk. (Gelléri Mór)
Szabadság 1878.
M. Könyvészet 1879–80.
Gelléri Mór, M. Ipar Uttörői 164. l. arczk.
Catalogus Bibl. Joann. Card. Simor 70.
Reizner Ján. szíves közlése és önéletr. adatok.
