Baráth Ferencz,
Baráth Ferencz,
pápai ev. ref. főiskolai jogtanár, szül. 1824. jan. 7. Pápán, köznemes szülőktől; iskoláit ugyanott végezte a ref. collegiumban; joggyakorlatra Pestre ment 1847-ben és felesküdött jurátusnak; mielőtt azonban ügyvédi vizsgát tehetett volna, 1848-ban mint nemzetőr főhadnagyot a Dráva mentén fölállított cordonhoz vezényelték hat hétre; azon év aug. havában honvédnek állott be, több csatában vett részt és kapitányi ranggal kapitulált Komáromban. Ezután hazament Pápára s az 1851–52. tanévre a pápai főiskolába jogtanárrá választatott; mivel pedig a Bach-rendszer által követelt német nyelvet tannyelvűl el nem fogadták, a főiskolától a nyilvánossági jog elvétetvén, a jogakadémia három év mulva megszünt. Ekkor a főgymnasiumhoz ment át a történelem és földrajz tanárául. Az alkotmányos aera beálltával 1861-ben letette az ügyvédi vizsgálatokat. 1867-ben Veszprémmegye pápai főszolgabírájává, azután a pápai ref. egyházmegye gondnokává választatott. A jogakadémia a pápai collegiumban ujra megnyittatván, az 1876–77. tanévre ismét tanárrá választatott és azóta ott működik.
A Prot. Egyh. és Isk. Lapba irt leginkább a kerület és főiskola pénzügyi dolgairól és némely egyházpolitikai kérdésekről, ez utóbbiakról többnyire névtelenűl; főszolgabiró korában pedig a hagyatéki ügyeknek s főleg az árvák vagyonának az akkor gyakorlatban levőnél czélszerűbb kezeléséről irt a megyei lapokba.
Munkái:
1. Egyetemes polgári (politicai) földrajz gymn. használatra kézikönyvül. Pápa. 1864.
2. Mér- és természettani földrajz, az algymn. használatára kézikönyvül. U. ott, 1865.
Szinnyei Könyvészete és önéletr. adatok.
